Nemzetközi önbizalomkutatás

15 éve coacholok magyar és külföldi vezetőket. Ez alapján az volt a tapasztalatom, hogy a magyar vezetők sokkal alacsonyabb célokat tűztek ki, pedig nem voltak kevésbé kompetensek, mint azonos pozícióban levő külföldi társaik. Ez alapján kíváncsi lettem, hogy valóban igazam van-e, a magyarok önbizalma tényleg alacsonyabb? Ezért Szabó Brigitta senior gyakornokommal nemzetközi kutatást indítottunk, ahol sajnos beigazolódott a feltételezésünk.

A kutatást mind az 5 kontinensen kitöltötték. Bahreini írótól, mexikói jogásztól, ghanai coachtól, japán egyetemi hallgatótól, nigériai üzleti tanácsadótól, kongói kulturális vállalkozótól, svájci postástól, Sri-Lankai értékesítőtől, ausztrál igazgatótól, üzbég vállalkozótól, jordán jóga iskola tulajdonostól is kaptunk válaszokat, és még folytathatnám a sort, hiszen szép számban érkeztek kitöltések Indiából, Pakisztánból és Indonéziából is.

A jó hír, hogy a magyar vállalkozók és vezetők hasonlóan magabiztosak, mint a külföldiek, így arra nem kell fókuszálni, de ami leginkább lehúzta a magyarok átlagát: a diákok/hallgatók és a tanárok önbizalomhiánya, ezért velük mindenképp foglalkozni kell a jövőben.

Az ábrákon az 5 jelenti a nagyon alacsony önbizalmat, az 1 a kimagaslóan magasat.

A külföldiek és a magyarok átlagos önbizalom szintje

Külföldi és magyar diákok/hallgatók átlagos önbizalom szintje

Külföldi és magyar tanárok átlagos önbizalom szintje

A magyarok általában lassabban hoznak döntést, halogatják a nehezebb feladatokat, inkább megtartják maguknak a véleményüket, igyekeznek úgy viselkedni, ahogy elvárják tőlük, nehezebben ismerkednek új emberekkel, de amiben leginkább hiányzik a magyaroknak a nemzetközi átlaghoz képest: sokkal több pozitív visszajelzést szeretnének kapni (magyar átlag 3,46 nemzetközi 2,96), ami a diákok és tanárok esetében még szélsőségesebb.

A látszat tehát csalhat, a magyar fiatalok mégsem olyan magabiztosak, mint sokan gondolták, segítsük őket és azzal mindenki nyer!

Társadalmunkban az önbizalom, a magabiztosság kérdése kulcsfontosságúvá vált és ennek alacsony szintje munkaerőpiaci és nemzetközi versenyhátrányt is jelenthet. Az önbizalomszint növelése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen segít az emberek számára a mindennapi akadályok leküzdésében és abban, hogy sikeresebbek és boldogabbak lehessenek.

• A magyar diákok 90%-a szeretné, ha több elismerést kapna. Néha egy-egy kedves szó, pozitív visszajelzés csodákat tud tenni az önbizalmukkal. Tartsuk ezt szem előtt, hiszen ez az, ami semmibe nem kerül, csak egy kis odafigyelést igényel és amellett, hogy az érintett önbizalma nő, a kettejük kapcsolatára is pozitív hatással van, legyen szó akár szülőről, tanárról, sportedzőről.
• A magyar diákok lassan hoznak döntést. Vannak olyan diákok, akik már általános iskola alsó tagozatában el tudják dönteni mivel szeretnének foglalkozni és vannak olyanok, akik még az első diplomájuk után is csak azt tudják mi nem. A diákok legyenek türelmesek magukhoz, a szülők, tanárok pedig ne sürgessék őket, hiszen közös a cél, egy megalapozott jó döntést hozni, de mint mindannyian tudjuk, ma már nagyon gyakori, ha valaki élete során többször is vált karriert, hivatást, ezért ne tegyünk rájuk nyomást azza, hogy ezt 14-16-18 évesen véglegesen el kell dönteniük.
• A magyar diákok tanulásában, fejlődésében 2 kérdésre adott átlagtól rosszabb válaszuk is nagyban nehezíthet, hiszen, ha az átlagtól kevésbé mernek kérdezni, vagy épp megosztani tudásukat a rivalizáció, az erős versenyhelyzet miatt, akkor elherdálnak tanulási lehetőségeket. Ennek egyik oka, hogy a tudás egyik szintje úgy érhető el, ha meghallgatjuk a tanártól a tananyagot, attól jobb, ha kérdezhet is, gyakorolnak, de a legjobb, ha már el tudja magyarázni egy diáktársának.
• A megkérdezett magyar diákok közel 3/4-e megpróbál úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőle. Itt mindenképp náluk a labda, kérdezzék meg, tisztázzák, pontosítsák a velük szemben levő elvárásokat és bátran merjenek nemet mondani olyan feladatokra, amit azt gondolják, hogy nem nekik kellene elvégezniük, vagy például, ha a szülők azt szeretnék, ha a gyerekük valósítaná meg az álmaikat.
• A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar diákok 2/3-a kapaszkodik a kapcsolataiba és mindent megtesznek, hogy az megmaradjon és új társaságban félénkek, visszahúzódók, ami miatt vannak, akik inkább ugyanabban az iskolában maradnak és nem felvételiznek 4., 6. vagy 8. osztály után, pedig kompetenciáik alapján képesek lennének rá. Ebben is nagyban támogathatjuk szülőként, de ha ez már kórosnak tekintjük, érdemes pszichológushoz fordulni.

Buzdítunk mindenkit, akinek alacsonyabb az önbizalomszintje, hogy kérjen pozitív visszajelzést számára fontos emberektől és ha szóban nehéz is ezt kérni, ebben is segíthet az alábbi Önbizalom növelésre szolgáló ingyenes alkalmazás.